Nemrég Jason Barlow csinált egy interjút Jenson Buttonnal az angol GQ magazinban. Úgy vettem észre, hogy a magyar F1-es médiában szinte csak egy bekezdés jelent meg ebből a cikkből, amit nem igazán értettem. Szerintem egy ilyen beszélgetés sok rajongót érdekel úgyhogy a mai poszt rendkívüli módon ez a cikk. Jó olvasást mindenkinek :)

Nem minden F1 pilóta szereti igazából az autókat, de JB igen. 20 évvel ezelőtt találkoztunk, amikor debütált a f1-ben. Egy közös barátunk tudta, hogy akkor volt nálam egy vadonatúj piros Ferrari Modena 360-as néhány napra, és azt gondolta, talán Jensonnak is tetszene. 20 évesen vett magának egy öt éves Ferrari 355-öst. Autót cseréltünk és csapattuk neki Silverstone-ban. Ez olyan dolog, amit sosem fogok elfelejteni. Már csak azért sem, mert Jenson elfelejtette megemlíteni, hogy az első gumik... hogy is mondjam... színvonal alattiak volt.

"Emlékszem arra a napra" - mondja a F1 legismertebb és legkedveltebb arca, miközben néz rám a telefonomból. Facetime a kedvenc kommunikációs formája. "Az az autó még megvan. Európában van az apukámnál, egy Ferrari 550 Maranello és egy '57 Corvette-tel. Van egy Porsche 964 turbóm is. X88-as autó, speciális gyári kiadás. A legszebb Porsche, amit valaha láttam."

Az egy olyan autó, aminek minden gyűjtő örülne. Nagyon gyönyörű és nagyon ritka ismétlése a korai kilencvenes évek beli 911 turbónak. Jensonnak mindenféle csodaautója volt, de ez valahogy nagyon illik is hozzá. 2020 speciál, pokoli gyors, de mégis biztonságos. Brittny Ward model jegyese, és legtöbb idejét LA-ben tölti vele, és a fiával, Hendrixszel. A Button család egy kislánnyal fog gyarapodni decemberben. Azt gondolja, a szerződése lejárt, de nem biztos. Nem feltétlen úgy hangzik, mint akit érdekel az egész, és nagyon elégedettnek látszik, pont mint aki világbajnok, 15 verseny nyertese és a 306 versenyből 50-en pódiumon állt.

Mostanában inkább a kamera másik oldalán található, a Sky Sports F1 kiváló közvetítő csapatában.  Mint megannyi volt sportoló, ő is az előző hivatásának izgalmait viszi az élő televíziós közvetítésekbe. A találkozónk előtti nap, volt pilótákkal készített interjúkat, a várttól határozottan eltérő olasz nagydíjjal kapcsolatban, ahol Pierre Gasly AlphaTauri pilóta 'bezsákolta' fantasztikus első futamgyőzelmét. Ez azt jelentette, hogy kb 300 millió emberhez beszélt. " Ehhez igazán összeszedettnek kell lenni-mondja. "De szeretek a pilótákkal beszélgetni, és ők is szeretnek velem, mert tudják, hogy megértem, min mennek keresztül. Kicsit érdekesebbeket is tudok kérdezni."

Jenson feltűnik a Sky új, hét részes dokumentum-sorozatában is, címe: Road to Perfection. A F1 történetét követi abból az alkalomból, hogy az hetven éve tart. Ma Londonban van, és gyorsan elnézést kér a homlokán található piros folt miatt, nem mintha észrevettem volna. "A Kensington palota előtt futottam, nekimentem egy ágnak, ami egy kicsit rossz helyen volt.  Meglepődtem, de sikerült talpon maradni.

GQ: Volt az a verseny Mugellóban....

Jenson: Ugye?! Pierre szerencsés volt. Annak kellett lennie, hisz az autója nem a legjobb. De megérdemelte, Carlos Sainz miatt nagy nyomás nehezedett rá a vége felé. Sok mindenen keresztül ment már rövid F1-es pályafutása alatt. Amikor a Red Bullnál volt, azt gondoltuk, meg fogja csinálni, nagyon gyors, meglesz. De csak egyre rosszabb lett. Azután más ment a helyére, de azonnal a Torro Rosso-ba került. Idén tartotta a sebességet az azóta átnevezett AlphaTauriban. Nem egyszerű neki. Mondtam Christian Hornernek, adjon neki egy esélyt. A Red Bullhoz nem fog visszamenni, valószínűleg nem is akar.

GQ: A Red Bull fiatal pilótáiból alapvetően hiány van? Nem úgy tűnik, mintha megtalálnák a második pilótát...

Jenson: Sok kiváló pilótájuk van. Max Verstappen  csapatában például az autót neki építették, de ahogy én hallom, ő a nagyon hegyes  autókat szereti. Ez pedig nem működik a F1-es autók mostani generációjával. Nem tudsz velük sodródni , ha elrontod, mehetsz a falba.

GQ: Megkérhetlek, hogy tisztázz egy történetet, amit az egyik kollégádtól hallottam? Igaz, hogy megsérült a kezed egy nagy tokiói  buli után, ahol a F1 kb 2/3-a jelen volt?

Jenson: Igaz. Ha sokat iszom, hajlamos vagyok elesni, megütni magam. Tokióba repültünk a Koreai GP után és a Japán GP előtt. Eltörtem a kezem, mert azzal ütöttem egy dobot egy bárban. Az orvosok tudták, és azt kellett színlelnem, hogy nem is fáj. Minden gyakorlás előtt megrázták a kezem, hogy lássák, mennyire fáj. Azt gondoltam magamban, tényleg ez a módja ennek? A kisujjam egyik perce fájt. Azt mondták, két hétig gipszben kell lennie. Erre azt mondtam "De nekem versenyeznem kell négy nap múlva!" Mire ők: " Hát nem fogsz tudni." Bekötötték, csomó fájdalomcsillapítót bevettem, és versenyeztem. Végigcsináltam, és még pontot is szereztem, de mondhatom, az F1-hez két jól működő kéz kell.

GQ: Nem minden F1 versenyzőt érdekel ennyire a sport története, de te nagyon lelkes vagy.

Jenson: A '80-as évek óta nézem a motorsportot a tévében. Azért tudok ennyit, mert semmi más nem volt, amit csinálhattam volna. Fangio? Tudom, ki volt, de talán nem tudatosult bennem, milyen jó volt, mennyire tisztelték őt a versenyzőtársai. ezért volt jó látni a felvételt a sport hőseiről, azokról, akikre mindig is felnéztem és akikről beszéltem. Olyasvalakit nézni, mint John Watson az 1976-os japán nagydíjon, abban az évben a címet eldöntő versenyen, ahol hihetetlen nagy eső volt, és Niki Lauda egy kör után kiállt... fantasztikus volt, mert ő is részt vett benne. Egészen az egyenes szakaszig vízen mentek. Talán hallottál vagy olvastál a versenyről, vagy láttad a filmet. De az igazi felvételt nézni és hallgatni... az csodálatos.

GQ: Talán nem értékelted eléggé, amíg ki nem szálltál belőle?

Jenson: Ez egy veszélyes sport. Nem akarsz visszatekinteni, mert sokszor, ha visszanézel, arra emlékszel, hogy valaki meghalt. Csak egy dologra kell fókuszálni és koncentrálni. A jelen pillanatra.

GQ: Volt egy nagy ütközésed a 2003-as monacói nagydíjon a gyakorlás alatt. Emlékszem, hogy láttam, és nagyon izgultam...

Jenson: Túl sokra nem emlékszem belőle. A nagy ütközések drámaiak, de a hirtelenség az ijesztő. Ez a legfurább érzés. Az erők nagyon nagyok ilyenkor, úgy érzed, mintha a bőrödet akarnák leszívni a csontjaidról. A tüdődből azonnal kimegy a levegő. Elájultam akkor, de nem hosszú időre. Amikor magamhoz tértem, sok ember volt körülöttem, vágták le rólam a ruhát, és kaptam az adrenalin infúziót. A Prof (a legendás F1 orvos, Sid Watkins) megkérdezte, hol fáj. Azt mondtam, mindenhol, kívül-belül...

GQ: Lewis Hamiltonnal csapattársak voltatok három évig. Mondj valami meglepőt róla!

Jenson: Elég szégyellős. Valószínűleg ez látszik is. nem ismerem olyan jól Lewist. 2012-ben rendkívül tehetséges versenyző volt, az egész élete a versenyről szólt. Nagyon keményen kellett dolgoznom, hogy megverjem őt, és ez persze nem mindig történt meg. De néhányszor igen, és akkor örültem az eredményemnek. Egyensúlyban túlszárnyal engem, de tudtam vele versenyezni, mert a fejemet használtam. Most már ez nincs így. De Lewis sokat tanult azóta. Mindig nagyon figyel a gumikra, az üzemanyagra, az autóra. Tudja, mit csinál. Olyan helyzetben van, amikor pihenni tud, és másra is tud gondolni a vezetéssel kapcsolatban. Nagyon szókimondó, és azt gondolom, jó, hogy az. Segít a sportnak ezzel, és a sport sokszínűségének. Rendkívül tehetséges és nem játszmázik. Soha nem tisztességtelen. Igazából ő a legtisztességesebb ember, aki ellen valaha versenyeztem. 

GQ: Szerinted az emberek értik azt a mentális nyomást, ami a pilótákra nehezedik?

Jenson: Minden sportnak megvan a fizikai oldala. Az emberek értik, hogy sokat kell edzeni, gyakorolni, például egy 100 m-es futásnál. Én soha nem leszek olyan. De a mentális része az bonyolultabb, és a motorsportban az agyadnak mindig helyén kell lenni. Gasly agya nem volt helyén, amikor versenyzett tavaly, most már ott van, és jól teljesít. Voltak olyan időszakok a pályafutásom alatt, amikor elvesztettem a fejem. Belenéztem a tükörbe és azt gondoltam: "Miért nem vagyok elég gyors? Miért nem csinálom olyan jól, mint Giancarlo Fisichella abban a szarkupac autóban 2001-ben?" Nem dolgoztam elég keményen a dolgok mérnöki részén. Az autó nem segített és a csapattársam jobb volt. Sokat tanultam abban az évben. Valószínűleg világbajnok sem lettem volna, ha ezt az évet nem élem meg. Meg is törhetett volna. Flavio Briatore nagyon kemény volt velem, de kellett, hogy az legyen..

GQ: Láttalak a Wembley-ben decemberben a Bajnokok versenyén 2008-ban. A Honda akkor szállt ki az F1-ből...

GQ: Délután közepe volt, talán egy kicsit korán lett volna ahhoz...

Jenson: Elengedtem az egészet, mert nem voltam benne biztos, hogy van-e még állásom. De micsoda év volt az! (A sebtében összerakott Brawn csapat nyerte a konstruktőri bajnokságot, Jenson pedig világbajnok lett.) Az emberek azt mondják, könnyű évad volt, de senkitől sem voltunk többre 3 vagy 4 tizednél az időmérőn. Menő ruhánk se volt. Megérkeztünk az első versenyre, és nem gyakoroltuk egyáltalán a box utcába való kiállást az autóval. Vagy az üzemanyag tankolást.. Messze volt a tökéletestől, de a csapat nagyon izgult, mert nem gondoltuk, hogy jól fogunk teljesíteni, pláne hogy versenyeket is nyerünk. És egész szezon alatt ugyanabban a kaszniban versenyeztem. 

fotók: Telegraph, reddit