2020 az F1 történetének legdrágább és leghosszabb szezonja lesz.  A legdrágább részt már érintettem az előző bejegyzésben, most az utóbbi jön.  A  Liberty Media és Jean `költségcsökkentés` Todt úgy döntött, hogy idén 22 verseny lesz,  és sorban áll a rendezésért Miami. Ezen kívül jelezte Olaszországból Imola, Németország (Nürnburgring) és ami számomra meglepő: még Indianapolis is, hogy szívesen rendezne futamot.  A csapatok többször elmondták, hogy a 21 a maximum, amit jelenleg ezzel az állománnyal képesek bevállalni. Ezen felül már komoly humán - és infrastrukturális befektetés kell.  Miközben jön a költségplafon. (Gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogy 16 vagy 18 futamnak örülnék..)  Ez is az egyik ok lehet a sok közül, hogy még  egy csapat sem írta alá a Concorde egyezményt.  A kérdés viszont egyre égetőbb lesz a Liberty-FIA duónak.  Érdekes harc lesz. Végülis, ha nem írják alá, nem lesz Forma-1.  „Csekély” a  tét. Persze előbb vagy utóbb úgyis aláírják. Kérdés, mi lesz a szerződésben.

Mindeközben kiderült, hogy áprilisban nem rendezik meg a kínai nagydíjat a koronavírus miatt. Az, hogy később meg lesz-e tartva, kérdéses. Az biztos, hogy szerettek volna időpontot cserélni az orosz nagydíjjal, de Szocsi ebbe nem ment bele. Most megy a fejvakarás, hogy mi legyen. Elnézve a naptárat, nem látom mikor lehetne utólag megrendezni. 

Két új pályánk is van idén, Hanoi és Zandvoort. Előbbi  teljesen új építésű utcai pálya. A Liberty nagyon erőlteti ezeket az utcai pályákat, csak ők tudják miért. Az is nagy kérdőjel számomra, minek Vietnámba Formula 1. Van egy olyan érzésem, úgy fog járni mint Korea meg Törökország.  Zandvoort  egy régi-új résztvevő, klasszikus aszfaltcsík, egy érdekes és nagyon hosszú döntött kanyarral.  Már most minden jegy elkelt rá, Verstappen behozza a népet lelátókra.  De tényleg nem értem, mit akarnak ennyi versennyel. Pár pályát simán kidobnék a mostaniakból, amúgy sem kedvelem túlzottan az utcai versenyeket. Azerbajdzsán, Monaco, Ausztrália, Vietnám, Szingapúr, Abu Dhabi. Még mondhatnám Kanadát is, bár az kicsit kilóg a sorból. Ha ezek mellé odarakjuk például Spa-t, Silverstone-t, Monzát, Sao Paolot vagy a Hungaroringet, elég egyértelmű a különbség. És a cél 25 futam egy szezonban. Mindez a költségcsökkentés jegyében. Van baj a fejekben. Senki sem akarja, kivéve a Liberty és az FIA vezetőit. 

Ha ezeket az energiákat másra fordítanák a rendezők,  megoldanák az elmúlt évek egyik legnagyobb problémáját. Például arra, hogy állandó versenybírák legyenek a versenyeken, akik az FIA alkalmazásában állnak. Ez végre lehetővé tenné azt, hogy – az utóbbi időkkel ellentétben – minden esetben konstans és igazságos ítéletek szülessenek a versenybalesetekről. Majdnem minden verseny után állandó téma ez.  Van rá példa elég.

Sok jó ötlet született, és pár már meg is valósult ezek közül, mióta a Liberty a főnök és nem Ecclestone. Az F1 még mindig keresi a helyét és nem biztos, hogy az amerikanizálódás a jó út, hiszen ez egy európai gyökerekkel rendelkező sport. Nincs bajom az olyan dolgokkal sem, mint a „glória” vagy ez a hibrid rendszer. Ez a sport mindig is hightech volt, élen járt az innovációban, a mérnöki szabadságban és a kiskapuk kihasználásában.  Már sosem lesznek v10 vagy v12 motorok az autókban. Ezzel semmi gond, de ez nem Indycar és főleg nem Nascar. Ha tovább folytatódik például az egységesített alkatrészek erőltetése, az nagyon rosszat fog tenni hosszú távon. Szerencsére a csapatok folyamatosan harcolnak ezek ellen, egyelőre eredményesen. 

A Liberty óriási összeget fizetett ki Ecclestone-nak a jogokért és szeretné minél hamarabb viszont látni ezt.  Nem biztos azonban, hogy ezt 25 olyan futammal éri el, amiből jó pár verseny majdnem üres lelátók előtt történik és ezért ezek a pályák pár év után lehúzzák a rolót. A rendező országok sok pénzt fizetnek, hogy náluk legyen a verseny de mint fentebb is írtam, Korea és Törökország jó példa arra, hogy ez csak pár évig megy. Utána ott állnak a pályák üresen. A kevesebb néha több, ám egyelőre ezt az amerikai showbiznisz nem ismeri.