2020. Olasz Nagydíj. Claire Williams elhagyja a Monza versenypályát. Miután lemondott pozíciójáról a csapat eladása után, ez volt az utolsó verseny, amin a család irányította a Frank Williams csapatát. Sokan helyeselnek, örülnek, mert benne látták azt, aki „tönkretette” a csapatot. Még többen pedig siratják, mondván eltávozott az utolsó privát csapat a rajtrácsról. Kinek van igaza? Lehet, hogy senkinek. Claire tényleg tönkretette apja élete munkáját? 

A Williams csapat és első F1-es autója

Claire egész életében a Forma-1-ben volt, már gyerekként is ott volt a boxutcában és szinte végig szemtanúja volt az eseményeknek. Hivatalosan 2002-ben kezdett dolgozni a csapatnál, később pedig ő lett a kommunikációs igazgató. 2012-ben átvette a vezető helyet apjától az igazgatótanácsban, egy évre rá pedig apja kinevezte csapatfőnök-helyettesnek. Bár Frank Williams ekkor még fel-fel tűnt a versenyeken, lényegében átadta a lányának a csapat napi irányítását. 

Alan Jones, 1980 világbajnoka

2013-ban Claire egy kissé szétcsúszott csapatot vett át, mind pénzügyileg, mind pedig eredményességben. Abban az évben csak kilencedikek lettek a bajnokságban, a következő két évben viszont a konstruktőri harmadik helyet szerezték meg. Ezt két ötödik hely követte, majd hirtelen a csapat történetének két legrosszabb éve következett. 2018-ban 7 pontot '19-ben pedig már csak 1 pontot gyűjtöttek, és mindkétszer az utolsó helyen végeztek. Eközben a csapat egy pénzügyi gödörbe került. Ironikus módon az utolsó lökés a szakadékba pont az a mozzanat volt, amit megváltásnak hittek. Paddy Lowe-t, a Mercedes technikai igazgatóját és tervezőzsenijét, akit a németek pont a Williamstől igazoltak le, Claire-nek sikerült  visszacsalogatni. Ezzel a lépéssel mindenki azt hitte csapaton belül és kívül, hogy újra a felemelkedik a csapat, hiszen korunk egyik legjobb tervezőjét sikerült megszerezniük. 

Keke Rosberg, 1982 világbajnoka

Lowe irányítása alatt viszont egy szinte értékelhetetlen autó született, ami még csak nem is lett kész időben. A viszony gyorsan megromlott, és csak komoly erőfeszítések, valamint veszteségek árán tudtak megszabadulni Lowe-tól, hiszen azzal sikerült visszaédesgetniük, hogy részvényes lett. És sajnos még mindig ennek a következményeit nyögi a csapat. A tavalyi évben már komoly átszervezések voltak a csapaton belül és rendkívül nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy előrébb lépjenek. Beruházások sorát sikerült megvalósítaniuk, aminek idén már látható jelei vannak a pályán, de a következő ugrást, ami a középmezőnyt jelenti már nem tudják finanszírozni. Ezért döntött úgy a család, hogy befektetőt vagy új tulajdonost keresnek, és végül az utóbbi lett a megoldás. Nemrég bejelentették, hogy a Dorliton Capital megveszi a csapatot meghagyva a nevet és a főhadiszállást is. Erről itt találsz bővebb infót. 

Nelson Piquet, 1987 világbajnoka

A tulajdonosok bár átvették a kulcsokat, szerették volna, ha a csapatirányítás még marad egy ideig, hiszen mint kívülről érkezők, még idő kell nekik, hogy beleszokjanak az F1-be. Az Olasz GP hétvégéjén, viszont Frank Williams csapatfőnök, Claire Williams csapatfőnök helyettes és Mike O'Driscoll a Williams csoport vezérigazgatója is utolsó napjait töltötte aktív vezetőként a Williams csapatnál. Az új tulajdonos nem kapkod és egyelőre csak egy átmeneti vezetőt jelöltek ki a posztra. Simon Roberts lett a megbízott csapatfőnök, aki pont pár hónapja csatlakozott a csapathoz, mint a Williams F1 részlegének ügyvezető igazgatója. Hogy ő marad-e ezek után a végleges csapatfőnök, vagy tényleg csak átmeneti megoldás és majd visszatér eredeti pozíciójába, azt nem tudni. Mindenesetre a McLarennél lehúzott 17 és a Force Indiánál eltöltött egy év operációs -, majd üzemeltetési igazgatóként komoly ajánlólevél lehet a csapatfőnöki posztra. 

Nigel Mansell, 1992 világbajnoka

De igazából kik az új tulajdonosok, akik tovább viszik a Williams nevet? A Dorliton Capital egy frissen létrehozott leányvállalata, a BCE vette meg a brit istállót. Egyelőre nem sokat tudni róluk, bár szerencsére nem egy rejtélyes fülöp-szigeteki offshore cég, vagy egy Kolin Colles -féle befektető az új tulajdonos. A Dorliton Capital hatalmas cég igencsak imponáló portfólióval. A Williams három fős igazgatótanácsa az alábbiakból állt össze:

James Matthews, egykori autóversenyző, (pl. brit Formula-Renault bajnok a Manor színeiben) az Eden Rock befektetési tanácsadó csoport vezérigazgatója és a brit királyi család tagja, mivel Pippa Middleton -Katalin hercegnő húgának- férje. Cége régóta érdekelt az autósportokban, valamint ő maga is ismeri a Williams családot. 

Matthew Savage, a Dorliton Capital elnöke 2009 óta. Előtte több mint 20 éven át volt a Rothschild pénzügyi tanácsadó cégnél volt.

Darren Fultz, a Dorliton társalapítója és vezérigazgatója. Előtte ő is a Rotschildnál volt, mint elemző és marketing stratéga. 

Alain Prost, 1993 világbajnoka

Ezt végignézve végleg el lehet hessegetni azt az eddig is komolytalan pletykát, hogy a BCE nem mást takar, mint Bernard Charles Ecclestone-t, az F1 egykori tulajdonosát és Frank Williams barátját és szövetségesét. A pletykát erősítette, hogy Mr.E nem titkolta, segít befektetőt keresni a csapatnak és bár elképzelhető, hogy párszor kezébe vette a telefont emiatt, de komolyabb közreműködés nem valószínű, hogy volt a részéről ebben az üzletben. A hírek szerint még felbukkanhat pár név a csapatnál, de persze erre ne vegyünk mérget. Az egyik ilyen személy Graeme Lowdon, a Manor egykori csapatvezetője (és így Matthews egykori főnöke), aki aktív részese volt a tárgyalásoknak, mint tanácsadó. A pletykák szerint nem kizárt, hogy ő is szerepet vállal a jövőben, csakúgy, mint a Manor főnök James Booth is. Majd kiderül mi igaz a pletykákból.

Damon Hill, 1996 világbajnoka

Térjünk vissza az első kérdése ennek tükrében. Tényleg tönkretette apja munkáját Claire Williams? Aligha. Pont ellenkezőleg, megmentette. A Williams még a fénykorában sem volt a leggazdagabb csapatok között számontartva. Privát csapatként soha nem adta fel függetlenségét ami bizony a modern kori F1-ben komoly áldozatokat követel. Ha belegondolunk, amíg maximum csak pár száz ember dolgozott a legsikeresebb csapatoknál, addig mostanra ez a szám simán 1000 fölött van, több száz milliós költségvetéssel. Ron Dennis egyszer azt mondta: „Adj nekem évi 100 milliót és csinálok egy Formula 1-es csapatot! Adj nekem még évente hozzá 200 milliót és csinálok egy bajnok csapatot!”. Mára ez a szám már a nagy istállóknál simán átlépi a 600 milliót amivel egy Williams már nem tud versenyezni. 

Jacques Willeneuve, 1997 világbajnoka

A Williams mindenkinek mást jelent. A fiatal vagy új szurkolóknak, akik csak nemrég követik figyelemmel az F1-et, csak egy csapatot, akik állítólag régen uralták a mezőnyt, de mára már csak egy letűnt kor maradványai. És úgy állnak azok előtt, akik a „bezzeg régen” vonalon mozogva mantrázzák a magukét, néha példaként emlegetve ezt a csapatot, mint egy egy éves gyerek egy magnókazetta és egy ceruza előtt, keresve az összefüggést. 

Nem tudom megmondani, mikor láttam az első versenyem. Azt viszont tudom, hogy megragadott és amikor csak lehetőségem volt rá, néztem a futamokat. De ha meghallom, vagy meglátom azt, hogy Williams, az első ami beugrik, Nigel Mansell és a Magyar Nagydíj, ahol rekordot döntve világbajnokká avatták. Szerencsés vagyok, hogy láthattam ennek a csapatnak az aranykorát és igazából azért is, hogy láthattam a mélybe süllyedését. Valószínűleg csak azért nem vagyok Williams szurkoló, mert akkor ott volt a mezőnyben egy sárga sisak egy piros-fehér autóval. Szerencsés vagyok, mert olyan történelmi pillanatokat láthattam és élhettem át, amik meghatározó pontjai és örök vitatémái lettek a sportnak és utálhattam őket mert a Head, Newey és Lowe kezei közül kikerült fantasztikus autók olykor esélyt sem adtak a  mezőnynek a nagyobbnál nagyobb pilóták kezei között. És utálhattam őket, mert láthattam Sennát a Tamburellóban. És szerethetem őket, mert a csapat azóta is minden autóján elhelyez egy „S” betűt erre emlékezve. Ha belegondolunk, hogy hány és hány csapat állt fel a rajtrácsra, akik már sehol nincsenek, hány sikeres és legendás csapat zuhant a mélybe és tűnt el, akkor azt hiszem szerencsés vagyok, mert a Williams soha nem adta fel. Már nem Frank és Claire Williams irányítja a csapatot, de a név itt van, tovább él, és attól, hogy már egy új tulajdonos van, az autót ugyanazok fogják tervezni és építeni, akik eddig is. Rengeteg ember dolgozik ugyanolyan elszántsággal Latifi és Russell autóin, mint például Manselén, Villeneuve-én, Sennáén, vagy Massáén. És végül szerencsés vagyok, mert láthattam a csapat 45 éve alatt elért 757 versenyéből, 128 pole-jából, 133 leggyorsabb köréből, 312 dobogójából,  114 győzelméből (33 kettős győzelem), 7 egyéni és 9 konstruktőri címéből jó néhányat. Ezért köszönöm a rengeteg jó és rossz élményt egyaránt és várom az újabb fantasztikus sikereket.