Két féle ember van: aki szeretné a fordított rajtrácsot, és aki nem. A téma nem új, már Max Mosley idejében is téma volt, bár mindig megmaradt ötlet szintjén. Mielőtt megnézzük az érveket pro és kontra, egy valamit azért le kell szögezni. Bármikor is téma volt ez, az éppen akkor „uralkodó” csapat sosem támogatta ezt. Legyen szó McLarenről, Ferrariról, vagy éppen a Mercedesről. Biztosra vehetjük azt is, hogy a Red Bull sem rajongott volna az ötletért a Vettel- éra közepén. Érdekes, hogy pont Ross Brawn akarja ezt ennyire, miközben a részben általa vezetett Ferrari minden lehetséges eszközt megragadott arra, hogy ilyen ötletek megvalósuljanak. Tökéletes példda erre a költségsapka, ami miatt az akkori Ferrari kvázi háborút indított az FIA ellen, és miután sikerült felsorakoztatni maguk mögé az összes csapatot (kivéve a Williamst), meg is nyerték azt, s ez Mosley bukásával járt. Jövőre Jean Todt pedig úgy fog visszavonulni az FIA elnöki székéből, hogy ez lesz az, amire a legbüszkébb. Szó se róla, a költségsapka nagyon is kellett már az F1-nek, ez inkább csak amolyan szemléltető példa, hogy változnak az idők, és lehetséges, hogy ami régen rossz ötlet volt, az ma már abszolút működhet. 

A két tábor konkrét érvei ugyanazon a gondolatmeneten alapszanak, csak éppen az ellentétes végeiken találhatóak. Akik egyértelműen mellette vannak: a csapatok (kivéve a Mercedest), a Liberty, az FIA és a szurkolók egy része. Indoklás: Sok széria használja ezt a fajta „mesterséges kiegyenlítést”, sőt még ennél durvábbakat is, mint pl a WTCR. Ezen kívül a Formula 1 mindig is a leginnovatívabb sportág volt, ami mindig változik, ez a sport DNS-e, és ideje a régi lebonyolítási rendszeren is változtatni, mert a régi már nem életképes. Sokkal több csata és előzés lesz, és kell a show meg a kiszámíthatatlanság. Jó példa erre a 2012-es szezon, amikor Ecclestone azt kérte a Pirellitől, hogy olyan gumikat gyártsanak, amik teljesen váratlanul és minden előjel nélkül fogynak el, egyik pillanatról a másikra. Megkapta, és az első hét futamon hét különböző győztes volt, óriási izgalmakat generálva. 

Akik ellenzik: a Mercedes (plusz az a partnercsapat, akit meg tudnak győzni), a versenyzők és a szurkolók másik része. Indoklás: Sok széria használja ezt a fajta „mesterséges kiegyenlítést”, sőt még ennél durvábbakat is, mint pl a WTCR. És nagyon nem igazságos azt büntetni, aki jobb munkát végez. A Hyundai (Mihelisz Norbi WTCR vb csapata) idén már be is lengette, hogy simán kivonul a sorozatból, ha ez így folytatódik tovább. Ez az F1 DNS-ével ellenkezik, hiszen a legjobbnak kell elöl lenni, és egy valami soha nem változott az F1-ben: szombaton időmérő, vasárnap futam. Ez autóverseny és nem amerikai showműsor, több lesz az előzés de sokkal több lesz a baleset is, amik könnyen súlyos következményekkel járhatnak. Nem szabad ilyen szinten beleavatkozni a sportba és jó példa erre a 2012-es szezon. A Pirelli idiótának tűnt rengeteg szurkoló szemében (ezt a mai napig nem mosták le magukról), hiszen olyanok is győztek az első hét versenyen, akiknek alapból semmi keresnivalójuk nem volt a dobogón és nagyjából úgy zajlott az egész, mint egy lottósorsolás. Ráadásul miután a nagy csapatok rájöttek a Pirelli gumik titkára, minden beállt a régi kerékvágásba. És van itt még valami. Az F1-es autók csúcsteljesítményét csak és kizárólag az időmérőn láthatjuk. Minimális üzemanyag, friss gumik és maximumra tekert motorok (a party mód betiltása előtt). Tényleg nem akarjuk látni, mit is tudnak valójában ezek a gépek?

Nagyjából ez a két tábor álláspontja, persze ki lehetne az indokokat egészíteni még rengeteg dologgal, de ez is elég ahhoz, hogy lássuk a véleménykülönbségeket. Sok szériában alkalmazzák a fordított rajtrácsot egészen a Formula 2-ig, ahol ugye a szombati futam dönt a vasárnapi sorrendről, de még ott sem a komplett mezőnyt fordítják meg. Idén az F1 mindenáron ki akarta ezt próbálni néhány pályán, de a Mercedes ellenállt és nem szavazta meg. Jövőre már más lesz a helyzet, hiszen az új szabályok szerint elég lesz ilyen esetekben az „abszolút többség” akarata. Ez 28 szavazatot jelent, ami az alábbiak szerint lehetséges:

 A Liberty és az FIA rendelkezik 10-10 szavazattal és a 10 csapat egy-egy vokssal. Tehát ha 2 csapat ez ellen szavazna a jövőben, még akkor is bevezetnék. Kivéve, ha a Ferrari él a vétójogával.  Todt egyébként korántsem biztos, hogy mellette szavaz. Nincs meggyőződve arról, hogy ennyire mesterséges módon kellene beleszólni a küzdelmekbe: „Az úgy nem működik, hogy ha mesterségesen akarod izgalmassá tenni a futamot. Biztosan nemmel fogok szavazni rá, azonban ha a többség igennel szavaz rá, akkor nem fogok ellenkezni.” Magyarán, ha három csapat nemmel szavaz, akkor ő is, ha csak kettő, akkor pedig igent fog mondani. Mondjuk ez kicsit furcsán hangzik egy FIA elnöktől. Ilyesmit biztos, hogy soha nem hallottunk sem Ballestrétől, sem Mosley-tól. De hát a dolgok változnak.

Bár az ötlet, mint írtam, már elég régi, és a Liberty a sajátjaként kezeli, igazából 2018-ban Bob Bell, a Renault technikai igazgatója dobta be újra ezt az ötletet, csak ő nem azzal a céllal, hogy jobb legyen a show. Ő azzal érvelt, hogy megváltozzon a mérnöki gondolkodásmód és a kiszámíthatatlanság ennek csak a járulékos haszna. Így fogalmazott akkor: „Tény, hogy most az autókat többnyire az ideális levegőáramlatoknak megfelelően tervezzük. Ez azt jelenti, a tervezők számára, hogy a gépek a lehető legtöbbet adják le az időmérős kör alatt, különösen a TOP 3 csapat esetében, akik arra számítanak, hogy az élről rajtolhatnak. Az előzés többnyire már szükségtelen luxusnak számít vasárnaponként. A fordított rajtráccsal hirtelen fontossá válna, hogy gyorsan átvágj a mezőnyön. Amíg nem így gondolkodunk, nincs motiváció, hogy változtassunk.” 

A Renault nem mond hülyeséget, hiszen ebben a szezonban is volt már rá példa, hogy ha a Mercedesek a középmezőnybe kerülnek, nehéz dolguk van szorosan követni az előttük lévő autókat, hiába az erőfölény. Persze tegyük hozzá, Bell nem fejtette ki, hogy pontosan ezt hogy is képzelik el a francia csapatnál. Viszont ne hagyjuk figyelmen kívül, abban az évben a csapat negyedik lett a konstruktőri táblázaton, 122  ponttal, 297 ponttal lemaradva a harmadik helyezett Red Bulltól (akik akkor még a Renault egységeit használták), és csak 29 ponttal megelőzve a Haast. Hülkenberg hetedik, Sainz pedig tizedik lett a pontversenyben, tehát egy olyan megoldás, amit mondjuk az F2 is használ, őket pont az első két sorba vitte volna ha egy átlagot nézünk. 

Az ötlet akkor elhalt, de azért a köztudatban maradt és Brawn már 2019 őszén újra elővette. Ő már viszont egyértelműen a kiszámíthatatlanságot és az izgalmat helyezte előtérbe, valamint nem ő lenne Ross Brawn, ha nem állt volna elő egy konkrét tervvel. Az volt az eredeti elképzelése, hogy a jelenlegi időmérő helyett néhány helyszínen (Franciaország, Belgium, Oroszország) szombaton is legyen egy futam, aminek indulási sorrendjét a világbajnoki pontverseny állása határozná meg fordított sorrendben. Tehát a vb pontversenyt vezető pilóta indulna az utolsó helyről, és az utolsó helyen állóé lenne az első rajtkocka. Ez egyébként egy sprint futam lenne, ami max 1 órás, és ennek végeredménye adná a vasárnapi főverseny rajtjának sorrrendjét. Ez is jól hangzik alapvetően, csakhogy itt is van néhány probláma, amire Brawnék, mint az F1 irányítói, azóta sem tudtak igazán konkrét választ adni. Valamint tavaly még a Ferrari rendelkezett a „titkos paktumos” motorral és bizony ők sem lelkesedtek csapat szinten az ötletért. A fő problémát a költségek jelentették a csapatok számára, hiszen ez extra terhet jelent a motoroknak, mérnököknek, versenyzőknek és a Pirellinek egyaránt. A 4 motorgyártó igyekszik úgy optimalizálni az egységeit, hogy azok pont kibírják azt a pár versenyt, amit muszáj és ha beszúrnak néhány sprintfutamot, az komoly megterhelést jelenthet. Mivel jó pár komponens korlátozott számban használható és ha túllépik hátrasorolásos büntetést kapnak. A  Pirellinek pedig jóval több abroncsot kell legyártania és logisztikailag sem egyszerű a helyzet, hiszen van pár pálya, ahol igencsak szűkösen vannak már így is a csapatok.  Végül a Liberty tartott egy szavást, ahol két csapat is a nemre voksolt, így az ötlet meghiúsult. 

Majd elérkeztünk az idei évhez és a Covid miatt felborult a rendszer. Ezt, és az idei Mercedes óriási erőfölényét nem szívesen néző csapatok és szurkolók elégedetlenségét kihasználva a Libertynél ismét elővették a tervet. Az akadály elhárult abból a szempontból, hogy már tudták, kevesebb futam lesz, így nem lehet a motorok élettartamára fogni a dolgot. Sőt, még kedveztek is volna nekik, hiszen azt találták ki, hogy csak egy 30 perces sprintfutam legyen, ezzel pedig jócskán megkönnyítették volna a motorgyártók és a Pirelli életét is az első verzióhoz képest. Ezeket a sprintfutamokat pedig a második osztrák és brit futamra, valamint Monzára tervezték. Érdemes megjegyezni, hogy mindhárom futam igencsak jó verseny volt és a háromból csak egyet nyert meg Mercedes pilóta. A Stájer nagydíjat Hamilton, a 70. évforduló Nagydíját Verstappen, az Olasz Nagydíjat pedig Gasly nyerte. Brawnék egyébként gyorsan előálltak egy alternatív megoldással, amihez nem kellett a csapatok beleegyezése. Megbeszélték a Pirellivel, hogy ott, ahol két futam lesz egymás után, eltérő gumikeveréket adjanak a csapatoknak. Ez Ausztriában még nem jött össze, mivel túl későn jelezték az igényüket, és a Pirellinek már nem volt ideje a gyárból leszállítani az abroncsokat a Red Bull Ringre. Silverstone-ra már így készültek, és bizony meg is viccelték vele a címvédő csapatot. Persze ezt nem lehet a jövőben kivitelezni, mert ha minden jól megy, a következő szezon már a megszokott naptárral fog menni, és eltűnnek a dupla futamok. Mindenesetre ez egy kiváló, köztes megoldás volt. Brawn egyébként a következőkkel érvelt a bevezetés mellett az Olasz GP után: „Úgy gondoljuk, az  Olasz Nagydíj megmutatta, milyen izgalmat tud nyújtani egy összekavart fölállás. Az autók jövőre változatlanok maradnak, szóval kedveskedhetünk olyan izgalmakkal a szurkolóknak, mint amilyeneket most láttak Monzában. Természetesen a fordított rajtrácsos sprintversenyekre a csapatok másként állíthatják be az autóikat. A Mercedes most úgy lőtte be őket, hogy elérje velük a leggyorsabb kört, majd az élen állva irányítani tudja a futamot. Ha tudják, hogy előzgetniük kell, változtatnak ezen.” Ez rendben is lenne, de ha arra állítják be az autót, a fekete nyilak úgy gázolnak át a mezőnyön, hogy az inkább tűnt volna alázásnak, mint versenyzésnek.

Tehát ott tartottunk, hogy a Liberty és mindenki más is elkezdték teljes gőzzel győzködni vagy presszionálni (ki így, ki úgy) a Mercedest, hogy mondjon igent, amiből jó kis szócsaták alakultak ki a médiában. Júniusban pedig újabb szavazást tartottak a kérdésről, ahol Toto Wolff a Mercedes nevében továbbra is határozott nemmel voksolt és ezzel el is döntötte a kérdést. Wolff ezzel indokolta döntését: „Először is, úgy hiszem, hogy a Formula–1 egy meritokrácia, tehát a legjobb ember a legjobb autóban nyer. Nincs szükségünk olcsó trükkökre, hogy a feje tetejére állítsuk a mezőnyt, azért, hogy izgalmasabbak legyenek a versenyek. Kettő: tisztában vagyok vele, hogy a különféle túraautó-bajnokságokban a stratégia részét képezi, hogy az első futam eredményével próbálnak jó rajtpozícióba kerülni a következőre. Képzeljék csak el, hogy az első spielbergi hétvége vasárnapi versenyén valakinek nem megy jól, ezért inkább kiáll. Ő rajtolna aztán a pole-ból a kvalifikációs versenyen. Ha pedig egy olyan autóval indul az időmérő futamon, ami legalább a középmezőnyhöz tartozik, nyilván pole-ban lesz a vasárnapi versenyen, majd meg is nyeri azt. A középmezőnyben lévő autók ugyanis védekezni, illetve blokkolni fogják egymást, amennyire csak tudják, míg a hátulról érkező, gyorsabb autóknak ez több kockázatot jelent a kiesés szempontjából, ami a bajnokság kimenetelét is befolyásolhatja. Ha pedig a nyers teljesítményt nézzük, a leggyorsabb autó, amely nem biztos, hogy a miénk lesz, büntetve lesz a második és a harmadik leggyorsabb csapattal szemben, már önmagában azzal, hogy előle rajtolnak. S mint tudjuk, a határok gyakran nem túl nagyok, így egy kicsit opportunista lépés is elég ahhoz, hogy néhány csapat előnyhöz jusson” 

Természetesn Wolff kijelentése arról, hogy nem biztos benne övék lesz a legjobb autó, tudjuk, hogy nem állja meg a helyét, hiszen akkor már valószínűleg ő is tudatában volt annak, milyen bestiát sikerült összerakniuk. Viszont érdemes megjegyezni, hogy az első Osztrák Nagydíjon mindkét Red Bull kiesett motorhiba miatt. És bár van pár lehetőség előzni azon a pályán, azért nem túl fair, hogy a legerősebb az utolsó sorból, míg a második legerősebb az elejéről indul neki a főfutamnak. Természetesen a Mercedes kapott hideget-meleget a szurkolóktól és a többi csapattól bőven, de az azért nem valószínű, hogy egy kicsit is zavarta volna őket. A Mercedes álláspontja egyébként teljesen érthető. Ki dobna el biztos győzelmeket azért, hogy az ellenfeleinek jó legyen? Nincs az a csapatfőnök, aki Wolff helyében máshogy szavaz. 

Azt sokszor láttuk már a Mercedes és előtte a Red Bull -éra alatt is, ha egy olyan autó, ami arra van tervezve, hogy az élen menjen, bajban van, ha valamilyen oknál fogva, hirtelen a középmezőnyben kell versenyeznie. Viszont a két csapat mérnöki gárdáját ismerve (ha már őket hoztam fel példának), azért nem egy megoldhatatlan kihívás lenne egyiknek sem, ha előzgetésekre kellene átkalibrálni az autót. És lehet, hogy még nem is kéne komolyan belenyúlni a konstrukcióba. A másik gond a show és a látvány. Ehhez sem kell messzire menni, hiszen itt a legutóbbi két versenyhétvége. Kimi Raikkönen a második helyen haladt az Olasz Nagydíj újraindítása után, és mit láttunk? Azt, hogy úgy mennek el mellette a többiek, mintha egy F2-es autóban ülne. A jégember tökéletes vezetéssel, hiba nélkül teljesítette a verseny második felét és nem szerzett pontot. Hamilton pedig az utolsó helyről nagyjából 24 kör alatt feljött a hetedik helyre. Lehet, hogy izgalmas, de nem biztos, hogy mondjuk a Kimi rajongók (akik bizony nincsenek kevesen) nagyon élveznék, ha a kedvencüket folyamatosan így látnák. A Toszkán Nagydíjon pedig Leclerc mutatta meg, ugyanezt. Az ötödik helyről rajtolt és egyből feljött a harmadik pozícióba. De ahogy elkezdődött az igazi verseny, ugyanúgy járt, mint Raikkönen és csak a sok kieső mentette meg a nulláuzástól 1000-ik futamán a két Ferrarit. Ferrari drukkerként én ezt biztos nem szívesen nézném. És akkor még nem is említettem a Haasokat vagy Williamseket. Nem vagyok benne biztos, hogy a szurkolók vagy akár a szponzorok felé hosszú távon jó benyomást keltene, ha az átaluk szeretett vagy támogatott csapatukról azt látnák, hogy aki arra jár a pályán, könnyedén kikerüli. Sokan azt mondják, hogy aki a fordított rajtrács ellen van, az biztos Lewis Hamilton drukker. Ez nem így van. Csak lehet, hogy  másképp látja a dolgokat. 

Két dologról még nem esett szó. Az egyik talán a legfontosabb szerintem. Méghozzá a főszereplők véelménye. Nem, nem, nem a csapatoké, vagy az "éppen mi az aktuális érdekem, mert aszerint döntök” csapatvezetőké. Hanem a versenyzőké. Én alapból rájuk bíznám ezt a döntést, mert akárhogy is nézzük, végül is ők ülnek az autóban, ők vesztenek vagy nyernek közvetlenül ezzel az ötlettel, ha megvalósul. A rajtrács minden szegletéből vannak vélemények, de beszéljenek inkább ők:

Latifi (Williams): „Ez nem tartozik a Forma-1 DNS-ébe, sokkal kevesebbet érnének az eredmények” 

Russell (Williams): „Nem tetszik, még ha olykor pontot is szereznék így. De amúgy meg idiótának tűnnék, hiszen a hátulról érkező gyorsabbak, így felfalnának. Olyan autókat vezetnek, amely sokkal jobb a miénknél, könnyedén tudnak akár 10 méterrel később is fékezni. Nem tudnánk védekezni. Ugyanakkor ha topautóban ülnék, benne lennék – szuperhősnek tűnnék, miután sorra előzném a pilótákat, akiknek gyengébb az autójuk.”

Ricciardo (Renault): „Nem vagyok mindig „old-school”, de szerintem nem igazán ennek kellene prioritást élveznie. Értem, hogy miért gondolja azt néhány szurkoló, hogy király lenne látni, ahogy a gyors srácok átmennek a mezőnyön és ilyesmik. Megértem ezt a nézőpontot.. De van számos olyan forgatókönyv, ahol nem működne a koncepció, és csak kellemetlenné tenné egy kicsit a dolgokat. Tehát értem, hogy a kanapéról ez izgalmasnak hangzik, de szerintem egy purista és egy valódi versenyzői szempontból nem gondolom, hogy végre kellene hajtani ezt az ötletet. A sprintfutammal csak sz..t venne a nyakába a Formula-1. Nem vagyok ellenére az újításoknak, de az én véleményem, hogy ez az ötlet nem működne túl jól a valóságban. Szurkolói szemmel bizonyára izgalmas az elképzelés, de a gyakorlatban nagyon sok nem várt bonyodalmat okozna a gyorsabb autók hátrasorolása. Vannak olyan helyzetek, amikor ez egyszerűen nem működne. Éppen ezért feleslegesnek tartom!” 

Hamilton (Mercedes): ,,Nem igazán tudom, mit is mondjak. Úgy vélem, akik ezt kitalálták, nem tudják miről beszélnek.”

Bottas (Mercedes): „Ez olykor igazságtalan lenne, mert tudjuk, hogy néhány pályán mennyire nehéz előzni, és ez játszmákhoz vezetne – az időmérőn vagy az időmérős sprintfutamon. Én szeretem a fair küzdelmet, hogy a legjobb nyerhessen. A mostani formátummal teljesen jól érzem magam”

Vettel (Ferrari): ,,Őszintén szólva ez az egész egy baromság! Úgy vélem, tisztában vagyunk azzal, hogy ha javítani akarunk a dolgokon, akkor a mezőnyt kell összébb hoznunk, ugyanis így fognak kialakulni jó versenyek. Ez csak egy szépségtapasz lenne, nem megoldás. Nem tudom melyik géniusz állt elő ezzel az ötlettel, de nem fog ez segíteni semmin, nem helyes ez az irány.”   „Ha ebbe az irányba akarják tolni a dolgokat, az jól mutatja, hogy nem sikerült olyan szabályokat és eszközöket behozni, melyek jobban összehozták a mezőnyt és javítottak a versenyzésen. Úgy értem… csak emlékeztetőül: itt voltak a változtatások az első szárnyakkal kapcsolatban, egy vagyonba kerültek, de a versenyzés szempontjából végül alig változtattak valamin.”  „Nyilvánvaló, hogy most ezekben reménykednek. Azt hiszem, most inkább ezeken kellene javítani, a főbb kérdésekkel foglalkozni, ahelyett hogy lottózunk.”  „Ez a megoldás szembe menne a sport és a versenyzés bizonyos elemeivel. Versenyző vagyok, és ha versenyzőként bármennyire nem szeretem, hogy éppen mások nyernek, el kell fogadnom, hogy épp mások nyertek, hogy mások épp jobb munkát végeztek. Ezért gondolom, hogy helytelen volna a sport nevében ennyire összekavarni a dolgokat”

Leclerc (Ferrari): „Én nem örülnék. Szerintem nem ez a megoldás a Forma-1 problémáira. Szerintem a legjobbnak kell nyernie, neki kell az első helyről indulnia, és nem kell fordítani a sorrenden.” 

Gasly (AlphaTauri): Úgy vélem részünkről a leghangsúlyosabb az lenne, ha az autókat még versenyképesebbekké tennék. Ebbe a kategóriába tartozik az, hogy tegyék könnyebbé a másik autó követését és a konstrukciókat is, továbbá az sem ártana, ha az abroncsok több kört bírnának ki. Inkább ezekre kellene fókuszálni, és nem azt megváltoztatni, ami alapjáraton jól működik.”

Kvjat (AlphaTauri): „Ez sebtapasz, nem oldja meg a valódi problémát. Szorosabb, versenyképesebb mezőnyre van szükség, nem arra, hogy ilyen sprintfutamokat vagy akármit kreáljunk. Természetellenesnek hangzik, amely nem old meg semmit, hanem sebtapasz, ahogy már mondtam. 

Albon (Red Bull): „Az F2-ben már volt ebben részben, ami izgalmassá teszi a versenyzést. A Forma-1-ben a formátum más, ahol egy időmérő, és egy futam van. Az időmérő alapján kvalifikálod magad a futamra. Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes döntés, ha a változtatásokról beszélünk. Nem tudom, hogy hogyan működne. Biztos vagyok benne, hogy a Williams szeretné, de nem tudom, hogy miért csinálnánk ezt. Nyilván érdekes lenne, de nem hiszem, hogy a sport érdekében ebbe az irányba kellene haladni. Inkább valami mást tennék annak érdekében, hogy közelebbi legyen a versenyzés.”

Verstappen (Red Bull): ,,Úgy vélem mindenki megérdemli az esélyt arra, hogy a lehető legjobbját nyújtva végezzen jó helyeken az időmérőn. Ez alapján kell eldönteni ki, melyik helyet érdemli meg. A fordított rajtrács ötlete sem a kedvencem, baromság az egész, úgy ahogy van!”

Magnussen (Haas): „Nagyon kedvelem az időmérőket, amik szerintem rendkívül izgalmasak is. Ilyenkor kevesebb üzemanyaggal vagy kint és maximális tapadás mellett mész. Itt tudjuk kihozni magunkból a tökéletességet, amikor határon mehetünk. Ez az időmérő. Szóval remélem, hogy ez így is marad, de hogy több verseny is legyen? Tökéletes! Mindaddig, míg nem veszünk el valamit mástól, addig ez jó. Vagy távolítsuk el a pénteki edzésnap egy részét? Legyen pénteken az időmérő, majd szombaton és vasárnap egy futam? Nem tudom.”

Grosjean (Haas): „Szerintem vannak ennél nagyobb problémáink is... Nem hiszem, hogy ez a jó megoldás, amikor kis kanállal próbálunk foglalkozni a problémákkal, noha egy öreg jó serpenyő elvégzi a munkát. A gumik jelentik az egyik fő kérdést, mert nagyon nagyok a különbségek az autók között ezen a területen az érzékenység miatt. Plusz itt a pénzelosztás is, mert más esetben egy szorosabb bajnokságot is láthatnánk. Az autók súlya is hatással van a versenyre, szóval vannak még fontosabb dolgok is. Ha ezeket a pontokat rendezik, akkor nem lesz szükség semmilyen trükkre. A tenisz egy jó példa erre, ahol nincs szükség változtatásokra. Jelenleg mi azonban pingpong ütővel megyünk el egy meccsre, ahol például Nadal és Federer kezében teniszütő van.”

Sainz (McLaren): „Személy szerint előbb azt nézném meg, hogy milyen lenne egy szorosabb Formula-1, ahol az autók képesek követni egymást. Ha 2021-től (ekkor még nem tolták el az új szabályokat egy évvel) - F1rka) ilyen autók lesznek és a teljes rajtrács 1 másodpercen belül lesz egymáshoz képest, ami által a versenyzők különbséget jelenthetnének, akkor nincs szükség az ilyen változtatásokra. A Formula-1 ezek nélkül is a legjobb tud lenni. Szóval miért nem koncentrálunk inkább arra, hogy az F1-ben szorosabb futamokat lássunk? Kezdve az egyenlőbb pénzelosztással és azzal, hogy az autók képesek követni egymást. Hirtelen lenne egy jó Formula-1, és nem kell több.”

Norris (McLaren): „Nem tudom, hogy mi lenne az oka, hogy ezt bevezessük, talán több izgalmat hozna a gyorsabb autókkal, de azt hiszem, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az olyan dolgokra, mint mait Carlos is mondott. Több olyan autóra van szükségünk, amik azonos szinten vannak, jobban követhetők, mert ez most nincs így és nem megfelelő a helyzet. Biztos vagyok benne, hogy szórakoztató lehet, de szerintem a mostani formátum rendben van. Még mindig szeretem az időmérőket, és akarom is őket, de ha van egy extra versenyünk, az király dolog. Összességében azonban azt mondom, rendben van ez így, ahogy most van.”

Azt hiszem ezekhez nem kell kommentár. Esetleg csak annyi, hogy gondolja át mindenki még egyszer az „aki a fordított rajtrács ellen van, az biztos Lewis Hamilton drukker.” mondatot. 

A másik dolog maga a lebonyolítás. Ez egy sokkal keményebb és bonyolultabb dolog, mint elsőre tűnik. Először is, tegyük fel, hogy normális mederben zajlik a szezon és nem ilyen rohammunkában kell kialakítani a naptárat. Majd fogadjuk el azt, hogy ezt az újítást az F1 három hétvégén szeretné bevezetni, logikusan olyan pályákon, ahol azért nem lehetetlen előzni. Mivel idén 22 verseny volt tervezve, vegyük ezt alapul. Tehát a tavalyi első szavazás alkalmával a három helyszín a 10., 14. és 17. versenyhétvége lett volna. Nem titkolva azt a célt, minél kevesebb esély legyen arra, hogy döntően befolyásolja a vb végső kimenetelét. A sprint – vagy kvalifikációs futam szombaton történne, és a rajtrács az éppen aktuális pontállás szerint lenne meghatározva, csak ugye fordított sorrendben. Ennek végeredménye adná a vasárnapi főverseny rajtrácsát. A versenyzők szabad gumiválasztást kapnának, kötelező kerékcsere pedig nem lenne. Ha ehhez hozzávesszük,  hogy a csapatok másként állíthatják be az autóikat, tehát szombat és vasárnap között szabadon megváltoztathatják azokat, akkor ez egy jó ötletnek tűnik elsőre. Akkor miért aggódnak még is a csapatok kissé emiatt? Egyszerű. Mert ez egy sprintfutam lenne, ahol mindenki úgy nyomja, ami a csövön kifér. Ergo,sokkal nagyobb annak a  valószínűsége, hogy az autók megsérülnek. Ami nem csak, anyagi kár, hanem idő és pénz is. Mert azt az autót másnapra versenyképessé kell tenni. És még nem is beszéltünk a motorokról, amikből csak hármat használhatnak el büntetlenül egy szezonban. Mondhatnánk, hogy legyen akkor erre a három alkalomra egy extra motor a hozzá tartozó komponensekkel együtt, de azt bizony le kell gyártani és ki kell fizetni. Miközben jövőre már életbe lép a költségsapka és amúgy is minden apró mozzanat a költségcsökkentésről szól. Ez azt jelentené, hogy nem csak a beállításokat kell megvariálni vasárnapra, hanem a komplett hajtásláncokat kicserélni. Ezzel pedig már borulna az egész Parc Ferme szabályrendszer is. Ráadásul, ha baleset lenne, egyből a piros zászló kerülne elő nem pedig aaz SC. Mert annak nem sok értelme lenne, hogy míg mentenek/takarítanak a sportbírók, az SC mőgőtt köröz a mezőny és így megy le a fél verseny. Viszont ilyenmaximéliskor csúszik az egész aznapi program is, és nem csak az F1-es mezőny van a helyszínen. Ha mindez lehetséges, akkor 25 versenyt látunk az évadban. 22 nagydíj és 3 kvalifikációs futam. Viszont a Liberty tudjuk, hogy a  25-re akarja emelni a nagydíjak számát, ami viszont már 28 verseny egy évben. Ez pedig rengeteg. Sőt, még annál is több. Idén, ebben a furcsán kurta szezonban tényleg kiváló lehetőség lett volna ezt kipróbálni. Hogy mégis, hogy néz ez ki. De annak, hogy ebből a jövőben tényleg legyen valami, egyelőre nem sok esély van. 

Sok ötletet látott napvilágot, hogy lehetne ezt kivitelezni, és hogy ne maradjak ki a sorból, itt az enyém is: Szó van róla, hogy az F2 és az F3 futamait kiveszik az F1 programjából és külön utakon fognak járni.  Ezáltal több versenyt tudnának rendezni. Jelenleg is folynak erről az egyeztetések az pedig hogy ez mennyire jó vagy rossz a két szériának most nem kommentálom. Ha ez megvalósul, akkor viszont nagy valószínűséggel a W-Series fog jönni betétfutamként. Az idén a vírus miatt törölt bajnokság jelenleg a DTM betétfutama de mivel az a széria a végét járja aaz Audi kiválása miatt, vegyük úgy, hogy jönni fog, az F2 meg F3 pedig távozik. Pénteken maradna a két szabadedzés, szombat délelőtt pedig jönne a kvalifikációs verseny. A rajtsorrendet a bajnoki tabella adná, fordított sorrendben. A nagydíj rajtrácsa pedig ennek a versenynek a befutója lenne. A versenytáv, a nagydíj távjának a fele lenne, de maximum 45 perc. Egy ilyen győzelem nem biztos hogy felérne egy vasárnapi első hellyel, viszont ha már verseny ne csak a vasárnapi futam rajtsorrendjét határozza meg, hanem kapjon pontot a legjobb tíz mondjuk 10-9-8-7-6-5-4-3-2-1 leosztásban. Vagy az legjobb nyolc 10-8-6-5-4-3-2-1 arányban. Ezután ott az egész szombat a W-Series-nek valamint lenne idő a szerelésekre és javításokra bőven a vasárnapi rajtig. Ehhez viszont azt kell, hogy lazítson az FIA a szabályokon és lehessen használni ezekhez a versenyekhez egy plusz motort és mindent ami ezzel jár. Ez csak egy ötlet mint mondtam ha már mindenáron meg akarják ezt valósítani. Hogy támogatom-e? Határozott nem rá a válaszom. Az időmérő arról szól, hogy ki a leggyorsabb mert azé a pole pozíció. Ebbe belenyúlni egy ennyire mesterséges eszközzel nem szabad, mert komolyan ellenkezik az F1 DNS-ével.

Mindent összeadva inkább azt mondom, hogy töröljék el a komplett pénteki napot és csak egy szabadedzés legyen szombat délelőtt. Délután pedig jöhet az időmérő abban a formában, mint ahogy most van. Nem kell a mesterséges izgalom, abból már van elég mindenhol. De hogy mi lesz ennek a sztorinak a vége? Ez a több millió dolláros kérdés jelenleg az F1-ben.

Fotók: F1-fanside, SkySports, F1.com