Főleg Európában sokakban él az a tévhit, hogy az ovál versenyzés könnyű, csak balra kell kanyarodni stb. Ebben a cikkben szeretnék néhány szót írni az oválpályák típusairól, valamennyi ott (is) versenyző szériáról, valamint az ilyen pályákban rejlő kihívásokról. Szóval mindarról, amit ezidáig megtapasztaltam/ megtudtam, mióta követem ezeket a versenyeket. Ez a cikk inkább az ovállal még ismerkedők számára szolgálhat újdonságokkal, érdekességekkel. Ha nem követed, vagy csak nem érted az ovál versenyzést, esetleg tele vagy sztereotípiákkal, de szereted az autósportot, akkor ez a cikk leginkább neked íródott.

Az ovál pályák főbb típusai 

Először is fontos leszögezni, hogy mindegyik oválpályán az óramutató járásával ellentétesen versenyeznek. Ezek a pályák különböző nagyságú szögekben döntöttek, például Talladega 36 fokban, míg Martinsville 12 fokban van megdöntve. Egy oválpályát 2 hosszú egyenessel és 4 kanyarral - pályától függően gyorsabb vagy lassabb kanyarokkal - lehetne leírni, azonban az oválpályáknak számos formája és típusa van, ezért ez ennél egy kicsit bonyolultabb és összetettebb. Vizsgáljuk is meg őket!

Főbb kategóriák:

Short oval: Kevesebb, mint 1 mérföld hosszúak. Ilyen például a Bristol Motor Speedway, Richmond Raceway, Martinsville Speedway. Ezeken a pályákon nem a sebesség dominál, sokkal inkább a technikás megmozdulások. Tanuló oválnak is szokták nevezni, a zöldfülű pilóták általában az ilyen pályákon gyakorolnak, mielőtt bedobnák őket a mélyvízbe (lásd Speedwayek és Superspeedwayek alább). 

Mile oval: Ahogy a nevéből is kitalálható, 1 mérföld hosszúak. Elég sok variációban fordulnak elő mile ovál pályák (lásd lentebb a pályák formái). Ilyen pálya például a Dover International Speedway, vagy a Phoenix Raceway. Ezek a pályák általában kevésbé, vagy egyáltalán nem döntöttek és változatosságuk miatt többnyire technikásabbak, mint nagyon gyorsak.

Speedway: Minimum 1, maximum 2 mérföldes pályák. Ez az egyik legnépszerűbb ovál típus. Az ilyen pályákon az autók nagy átlagsebességgel haladhatnak, aminek köszönhetően nagyon izgalmas versenyeket láthatunk. Ilyen pályák például Charlotte Motor Speedway, Kansas Motor Speedway,Texas Motor Speedway, stb.

Superspeedway: Személyes kedvencem. Minimum 2 mérföldes pályák. Ilyen például a jól ismert Indianapolis Motor Speedway, Daytona International Speedway, vagy Talladega Superspeedway.

Ezeken a pályákon érhetők el a legmagasabb sebességek, amiket egy ilyen pályán futni lehet. Nascarban ez nagyjából 320 km/h, de futottak már 348 km/h-t is. Indycarban eddig 373 km/h környéke volt a plafon, habár olvasni 380 km/h fölötti tempóról, de igazából akárhogy is van, mindkét sebesség brutális. Képzeljük csak el, hogy ezeken a pályákon leintésig végig ilyen tempóban versenyeznek, ami egy Indy 500-on nagyjából 3 órán keresztül nem kevés idő. A versenyzők ilyenkor hatalmas G erőknek vannak kitéve. A kategórián belül ezek a legnehezebb versenyek annak ellenére, hogy itt fékezni sem nagyon szoktak.

Fontos megemlíteni az Oval és az épített pálya kombinációját, mint kategóriát. Ilyen például a Daytona 24H ahol az ovált és az épített pályarészeket egyaránt használják, vagy Indianapolis, ahol régen a Formula 1 mezőnye is versenyzett.

Formák/alkategóriák:

-- Tri-oval ami olyan, mint egy háromszög lekerekített sarkokkal (a Daytona International Speedway például, ami a legnépszerűbb).

-- "Dogleg" amit nagyjából úgy lehet leírni, hogy az egyik egyenesre egy kisebb kifelé, vagy befelé ívelő kanyart építettek (Phoenix Raceway erre jó példa).

-- Quad oval, ami egy tri-ovál kombinációja egy "dupla dogleg-gel" (például Atlanta Motor Speedway).

-- D-shaped oval, amit úgy kell elképzelni, hogy a pálya vonala formára olyan ,mint egy "D" betű. Tehát egy hosszú egyenesből és egy relatíve szabálytalan félkörből áll (például Michigan International Speedway).

-- Paper clip oval, ami egy gémkapcsot formáz. Két hosszú egyenesből és két nagyon éles és lassú kanyarból áll. Ilyen például a Martinsville Speedway.

-- Roval, ami technikailag oválnak számít, viszont nagyon hasonlít a sima épített pályákhoz. Itt akár egy "normál" épített pályán, jobban számítanak a féktávok, több kanyar található benne és igen, itt kanyarodnak jobbra is. Ilyen például a Charlotte Motor Speedway rovalja.

-- Dirt track, ahol a tiszta és sima aszfaltot elfelejthetjük, cserébe itt saras, agyagos útfelületeken versenyeznek. Ezen pályák szinte mindegyike kevesebb, mint 1 mérföld hosszú. Ilyen pálya például a River Arena Speedway, vagy a Deming Speedway. Érdekesség, hogy idén sok évtized után a Nascar is versenyzett egy ilyen típusú pályán.

Megjegyzendő, hogy a tévhitekkel ellentétben a Nascaron is találhatók sima épített versenypályák, bár kisebb arányban, mint az Indycarban, ahol mára az épített és utcai pályák teszik ki a versenynaptár nagy részét. Idén a Nascar tiszteletét teszi például a COTA-n, amin az F1 és az Indycar is rendez versenyeket.

Főbb oválon is jelenlévő versenyszériák és főbb technikai tulajdonságaik röviden:

Stock Car Racing kategória, aminek a legfontosabb képviselője a Nascar, azon belül is a Cup:

-- Nagyvonalakban 5.8 literes szívó V8-as motorral felszerelt, 750 lóerős (mindezt kompresszor és turbó nélkül), üzemanyaggal és versenyzővel együtt körülbelül 1540 kg-ot nyomó gépszörnyetegek. Egyszerűen látni kell. Ha szereted az autóversenyt, ezt muszáj látnod. Ajánlom még a Nascar alá tartozó Xfinity-t, amely egyfajta előszobája a Cupnak és ajánlom a Truck Seriest is, amikben kisteherautókkal versenyeznek. Na, nem haszongépjárműre kell gondolni. Ezek 320 km/h környékéig vannak lekorlátozva (tehát a top sebesség az bőven magasabb ennél) és itt csak a sebességet említettem.

Open Wheel Racing kategórián belül az Indycart érdemes megemlíteni:

-- Nagyjából 700 lóerős 2.2 literes V6 twin turbós motorral felszerelt nyílt karosszériás versenyautók. Mondanám, hogy alap széria, ha oválról van szó, de idén sajnos csak 4 ovál van a versenynaptárban. Ez a pandémiának is köszönhető, meg annak is, hogy a legtöbb ovált a Nascar sajátította ki magának. Jó példa erre a néhány héttel ezelőtti Texasi verseny, ahol a Nascarban gyakran használt PJ1 nevű szintetikus gyantával vonták be az aszfaltot. Ez a tapadást szolgálja, ami a Nascarnál talán még segít, Indycarban viszont csak nehezen tudtak előzni emiatt. Mivel itt a Nascar bőven elsőbbséget élvez, az Indycar versenyekre nem távolították el a PJ1-t. Reméljük jövőre összeszedik magukat a szervezők és megegyeznek. Ja, és kérem vissza Pocono-t a versenynaptárba!

Sprint Car Racing, ami itthon talán egyáltalán nem vagy csak alig ismert:

-- Egyik legjelentősebb képviselője a World of Outlaws Sprint Car Series. 6.7 literes szívó V8-as, súlyra nagyon könnyű (640 kg versenyzővel együtt) cirka 900 lóerős "autók". Egyébként a Sprint Car szériákban sok Nascar pilóta tiszteletét tette. Kicsit olyan ez a széria, mint egyfajta ugródeszka (egyáltalán nem lebecsülve ezzel a szériát) a nagyobb és ismertebb szériák felé. Mondjuk, ahhoz képest meg kifejezetten veszélyes szériáról beszélünk.

-- Fontos megemlíteni a teljesség igénye nélkül még a Dirt track motorversenyeket, a Midget szériákat, valamint a Modified Stock Car Racing-et is.

Érdemes követni a www.usaracing.hu oldalát, ahol a legtöbb amerikai versenyszériáról napi szinten posztolnak rengeteg sok érdekességet.

A pályák biztonsága:

Ovál pályán esős körülmények között nem rendeznek versenyt. A Nascar elkezdett tesztelni idén esőgumikat, de valószínűleg csak a lassabb oválokon fognak versenyezni velük, ha egyáltalán fognak. Legalábbis a logika ezt diktálná, hiszen képzeljük el, ahogy egy nagy szögben döntött hatalmas oválpályán elered az eső. A víz a pálya alján megállhat, így gyakorlatilag lehetetlen megoldani a versenyzést, de ha sikerülne is, a vízátfolyás lehetne a másik nagy probléma. A hatalmas tempó miatt életveszélyes a csúszós, vizes aszfalt. Ha bármilyen folyadék ömlik a pályára (pl akár olaj,vagy hűtővíz), azonnal belengetik a teljes pályás sárga zászlót, ameddig elhárítják ezt a veszélyforrást. Szóval ezt nagyon szigorúan figyeli a versenyirányítás, sokkal szigorúbban, mint az épített pályás versenyek esetében.

Míg az épített pályákon van bukótér, gumifalak, sóderágy, stb, az ovál pályákon csak a betonfal és a felette lévő kerítés választja el a nézőket a versenyzőktől. A beton fal elé Safer falakat építenek, amely jelentős energiát képes elnyelni és sokkal jobb alternatíva a beton fallal való találkozáshoz képest, ha már bekövetkezett a baj. Sajnos tragikus, vagy súlyos balesetek ennek ellenére a mai napig történnek. A pályákat körülvevő hatalmas kerítések, amik a pályáról való kirepüléstől védenek, nagyon sokszor hatalmas pusztításokat okoznak az autókban (konkrétan majdhogynem bedarálják azokat). Egy ilyen baleset után került tolószékbe Robert Wickens Indycar pilóta 2018-ban, de szintén egy ilyen kerítéses baleset áldozata lett Dario Franchitti is 2013-ban, habár nem egy ovál pályán. Franchitti a gerincsérülése miatt abbahagyni kényszerült a versenyzést. A mai napig vitaindító téma fórumokon, hogy miként lehetne biztonságosabbá tenni a kerítéseket, egyáltalán van -e alternatív megoldás. Olyan megoldásra lenne szükség amely a versenyzőket és a nézőket is védi és nem utolsó sorban a nézők akadálytalanul beláthassanak a pályára.

Az ovál pályákon való versenyzés:

Nem túlzás, ha azt mondom, hogy az oválpályás versenyzés az esetek többségében az elejétől a végéig izgalmas lehet, Superspeedwayeken pedig szavak nincsenek az izgalom faktorra, mert akkora. Én a Nascarról és az Indycarról tudok nyilatkozni, hiszen ezt a két szériát követem állandó rendszerességgel. A Nascart pár éve, az Indycart már kicsit régebb óta. Az épített pályákhoz képest rengeteg dologban eltérnek az oválversenyek. Itt például minden esetben repülőrajtot alkalmaznak, amit megelőz néhány felvezető kör. Megesik, hogy a szélesebb oválokon egyszerre 3 (3 wide) vagy 4 autó megy egymás mellett (4 wide) körökön keresztül. Egy apró hibából is tömegbaleset lehet (big one). Egy versenyző mellett, mögött és előtt is autók lehetnek, ráadásul sokszor csak centikre vannak a faltól, mindeközben ugyebár verseny szituációk zajlanak és ezek mellett kell odafigyelni a vezetésre. Ezért is vannak a spotterek, akik folyamatosan kapcsolatban vannak a versenyzőkkel és figyelmeztetik az esetleges veszélyekre őket, mivel képtelenség ennyi mindenre egyszerre figyelni, hacsak nem vagy pók 8 szemmel.

Ehhez még nyugodtan hozzá lehet tenni, hogy a versenyzőkre Indycarban például az Indy 500-on, akár 4-5 oldalirányú G erő is hathat, ami miatt sokan a rosszullét határán vezetnek egy hosszabb verseny során. Nincsen szervó sem az autókban, így ez plusz erőnlétet kíván. Az Indy 500 (500 mérföld) 200 körből áll, 3 órás (esetleg kicsit több) és itt nagyjából 231 mph (373 km/h) sebességgel versenyeznek az Indycaros vasakkal. A verseny során legalább 800 alkalommal tapasztalhatják meg a versenyzők a fentebb említett G erőket. Még a leglassabb versenyzőkre is minimum 3.5-3.8 G erő hathat. Mivel a tempó hatalmas, maga a boxkiállás sem egy egyszerű dolog. Ezek az autók nem arra lettek beállítva, hogy könnyen megálljanak. Itt szinte mindent beáldoznak a sebesség érdekében. A fékek nem úgy fognak, mint egy épített pályán, hiszen egy Superspeedwayen például alig vannak terhelve, vagy egyáltalán nem. A boxkiállást megelőzően jóval a boxbejárat előtt elkezdik lelassítani a gépeket, viszont nagyon könnyen el lehet rontani a féktávot. A tapasztaltabb versenyzők is bele szoktak esni ebbe a hibába. Ilyenkor idő büntetéssel jutalmazzák őket, mivel a boxutcában sebességkorlátozás van, csakúgy, mint bármelyik más szériában, ahol nem oválon mennek.

Ilyen pályákon az autók aerodinamikailag sem úgy működnek, mint egy épített versenypályán.

Indycar esetében például külön aerodinamikai csomag áll rendelkezésre road-on és oválon.Talán szemre a leglátványosabb az, hogy a hátsó szárnyak szinte teljesen le vannak csapva. Tudtommal három hátsó szárny konfigurációt használnak, attól függően, hogy rövid oválon, speedwayen, vagy superspeedwayen mennek. Vagy nézzük a Nascart, ahol az autókon kisebb felnyíló "szárnyak" találhatók, amik a levegőbe emelkedést hivatottak megakadályozni. Több kevesebb sikerrel.

Az akció szinte folyamatos, azonban természetesen, mint minden más autósport szériában, itt is nagyon fontos a gumikkal és az üzemanyaggal való spórolás. Ehhez képest egy oválversenyen mindig történik valami váratlan. Nagyon ritkák az eseménytelen versenyek.

Az, hogy kinek melyik ováltípussal érdemes kezdeni, nehéz kérdés. Ha szeretnél dinamikus és gyors versenyt látni, nézz meg valamilyen Speedwayen rendezett futamot! Ha inkább a technikás versenyzést szereted, kemény féktávokkal, akkor a short és a mile ovállal érdemes kezdeni. Talán a roválokat is ide sorolnám még. Ha adrenalin kell és azt akarod látni, ahogy ezek a gépek (Nascar, Indycar) a határon mennek és még azon is túl, akkor mindenképpen egy Superspeedway-el kezdj! A puding próbája az evés, ha netán az egyik ovál típus nem tetszik valami miatt, nyugodtan végig lehet menni a különböző kategóriákon. Én például a short oválokat sosem szerettem túlzottan. Ha azzal kezdem, valószínűleg nem követnék ovál versenyeket (bár mostanra elkezdtem megkedvelni a short és a mile oválokat is). Szóval ne ítélj elhamarkodottan!

Nagyjából ennyit szerettem volna az oválokról írni.

Még rengeteget lehetne beszélni a szabályrendszerekről, az oválversenyzés történelméről, ami még a Formula 1-től is sokkal régebbi, és emiatt sokkal gazdagabb is ilyen tekintetben. Megemlíthetném érdekességként, hogy a 60-as évek végén, volt olyan autó az oválpályákon, amit repülőgép hajtómű hajtott. Visszamehetnék egészen a odáig, hogy az oválpályákon először csak lóversenyeket rendeztek. Ezt ráhagynám a profikra és az ezzel foglalkozó médiumokra (fentebb említettem az USA Racing-et), akiknek ez a dolguk. Én csupán tévhiteket szerettem volna eloszlatni, valamint kedvet csinálni, hiszen hamarosan itt az Indy 500. Úgy gondolom, hogy egyetlen autósportot kedvelő embernek sem maradhat ki az életéből egy jó ovál verseny. Ha azt gondolod ez nem neked való, akkor nagy valószínűséggel tévedsz. Én is így kezdtem és gyanítom, sokunk.

Szóval május 30-án 18:15-kor kapcsoljatok az Aréna 4-re és kövessétek az Indy 500-at, amit idén 105. alkalommal rendeznek meg. Nem túlzás, ha azt mondom, ez az év talán legjobban várt versenye. Nyugodtan bizonyosodjatok meg ti magatok arról, miért érdemes az ilyen versenyeket követni. Aki még nem látott oválversenyt, de szereti az autóversenyzést az tegyen vele egy próbát, nem fogja megbánni. Ugyanitt magasan ajánlott a Nascar, amely szinte minden hétvégén rendez versenyeket. Valamelyikbe lessetek bele! Május 31-én a Charlotte Motor Speedwayen lesz verseny. Quad ovál pálya, 1.5 mérföldes úgyhogy hajrá. Nem fog csalódást okozni.

Írta: Pócsi Ádám