Ki az utcára!
Kutattuk a közvéleményt
Mióta a Liberty Media az F1 tulajdonosa, komoly vita folyik arról, mennyi verseny legyen egy évben, és azok milyen pályákon. Chase Carey és csapata minél többet szeretne, a cél egy 25 futamból álló naptár. A csapatok viszont annyira nem osztják ezt, elmondásuk szerint az idénre tervezett 22 nagydíj a maximum. A szurkolók véleménye erről teljesen megoszlik. Részemről 16, maximum 18 futam az ideális. Méghozzá Ausztrália, Azerbajdzsán, Szingapúr, Mexikó, Magyarország, Brazília, Olaszország (Monza), Ausztria, Nagy-Britannia, Japán, USA, Franciaország (Magny Cours), Németország (Nürnburgring), Hollandia, Kanada és Belgium. A Liberty kizárólag utcai pályában gondolkodik minden új vagy lehetséges belépő esetében, mint Hanoi, Miami, Berlin, London, Fokváros, Los Angeles, Koppenhága, és ez felvet pár kérdést. Pont ezért a múlt héten több fórumon is feltettem a kérdést, hogy utcai vagy épített pályát favorizáltok. Nagyon sokan válaszoltatok, amit ezúton köszönök. A végeredmény igazából nem lett meglepetés, a magyar és a nemzetközi szurkolói vélemény teljesen megegyezik. Viszont volt néhány érdekes meglátás, amire nemsokára kitérek, és megpróbálok néhány kérdésre és kritikára is választ adni.
HungaroringElőször is nézzük meg, milyen leosztásban vannak idén a(z eredeti) naptárban! Városi pályák: Ausztrália, Azerbajdzsán, Vietnám, Monaco, SzingapúrÉpített pályák: Mexikó, Magyarország, Brazília, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Kína, Nagy-Britannia, Japán, Hollandia, USA, Oroszország, Bahrein, Abu-DhabiHibrid: Kanada (épített-országúti), Belgium (épített-országúti)A nagy többség egyértelműen az épített pályák mellett tette le voksát. Ezek közül is a klasszikusokat kiemelve (Monza, Silverstone, Suzuka, Hungaroring, Sao Paolo), valamint azt, hogy azért nem árt egy két utcai sem (Monaco, Baku). A hibridek közül Spa, és Montreal a legnépszerűbb, ami nem csoda, hiszen két fantasztikus pályáról van szó. Barcelonát úgy tűnik, nem igazán kedveli a tömeg. Ez meglepő, hiszen komoly történelme és szerepe van a sportban. Érdekesség, hogy a kiemelt pályák közül csak Baku az, ami újnak mondható. A legjobban utált cím nyertese magasan a francia pálya (Paul Ricard), szorosan mögötte pedig Barcelona jön. Sokan felvetettétek Magny-Cours, Imola és a Nürnburgring nevét, nem értve, miért nem részei jelenleg a sportnak. Ezek közül jelenleg csak Imola szeretne visszakerülni az állandó naptárba, de két olasz nagydíj nem lehetséges, Monzát pedig, nem hinném, hogy ki tudja túrni. Németország helyzete igencsak furcsa, mivel a nagy Schumacher korszak óta eléggé hányattatott sorsú a német nagydíj. Sem Hockenheim sem a Nürnburgring nem tud megragadni, hiába a folyamatos próbálkozások, egyszerűen nem tudnak profitot termelni az F1-ből. Ezzel nincsenek egyedül, több pálya is katasztrofális pénzügyi helyzetbe került, és gyorsan búcsút intett a száguldó cirkusznak. India például a három éve alatt 51 millió dolláros tartozást halmozott fel az F1 felé (már törlesztették), de Dél-Korea is csak 4 évig bírta, és Isztambul meg Valencia is az egyre nagyobb veszteségek miatt nem akart több versenyt. Nem mintha nagy űrt hagytak volna maguk után, de ezek után érthető, ha egy lehetséges rendező ország kétszer is meggondolja, érdemes-e pályát építenie az F1-nek.A másik dolog, ami feltűnt nekem, az Monaco megosztottsága. Azt hittem, egyedül vagyok azzal a nézetemmel, miszerint végre át kéne gondolni a létjogosultságát, de úgy tűnik, tévedtem. Többen is azt írtátok, hogy már nem igazán való a jelenlegi F1-es autókhoz, amit bizony a csapatok és a versenyzők sem tagadnak. A hercegség a 'Triple Crown' egyik tagja, ahol már 1929-ben versenyt rendeztek, és annyi felejthetetlen pillanatot láthattunk, hogy felsorolni sem lehet. De talán tényleg eljárt felette az idő. Az autók egyre szélesebbek, kövérebbek és ezért már nem olyan fürgék mint mondjuk pár évvel ezelőtt. Előzni gyakorlatilag lehetetlen még DRS-el is, valamint a csapatok, a kiszolgáló személyzet és a sajtó nem fér el normálisan egymás mellett, az aszfalt állapota pedig kritikán aluli. A pálya szerződése hamarosan lejár és főleg a koronavírus utáni súlyos gazdasági helyzetben a Liberty nem valószínű, hogy megadja neki azt a különlegességet, amit eddig megkapott. Nevezetesen, hogy a hercegség egy fillért sem fizet azért, hogy futamot rendezhessen, miközben a többiek átlagosan 30 millió dollárt fizetnek évente.
MonacoA következő, ami szemet szúrt a válaszok között, az az a szempont, hogy mi alapján preferáltok az utcai és a 'normál' pályák között. Nagyjából két szempont van:
HanoiEljutottunk odáig, hogy pályánk van, rendezhetünk futamot. Na, de mennyiért? Az átlag rendezési díj 30 millió dollár évente. Ennyit kell leperkálni a promóternek egy vendéglátásért. Természetesen csakis a megrendezésre kerülő helyszínek fizetnek. Ez az összeg több pályánál évente növekszik, és elérheti akár a 48 millió dollárt is. A Paul Ricardnak ez 45 millió dollár és a Német nagydíjnak is ez volt az ára. Ez a fő oka annak, ha valaki már nem vállalja tovább a rendezést és kiszáll. A rendezési költségek pedig nagyjából így néznek ki:
Szólj hozzá
HungaroringElőször is nézzük meg, milyen leosztásban vannak idén a(z eredeti) naptárban! Városi pályák: Ausztrália, Azerbajdzsán, Vietnám, Monaco, SzingapúrÉpített pályák: Mexikó, Magyarország, Brazília, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Kína, Nagy-Britannia, Japán, Hollandia, USA, Oroszország, Bahrein, Abu-DhabiHibrid: Kanada (épített-országúti), Belgium (épített-országúti)A nagy többség egyértelműen az épített pályák mellett tette le voksát. Ezek közül is a klasszikusokat kiemelve (Monza, Silverstone, Suzuka, Hungaroring, Sao Paolo), valamint azt, hogy azért nem árt egy két utcai sem (Monaco, Baku). A hibridek közül Spa, és Montreal a legnépszerűbb, ami nem csoda, hiszen két fantasztikus pályáról van szó. Barcelonát úgy tűnik, nem igazán kedveli a tömeg. Ez meglepő, hiszen komoly történelme és szerepe van a sportban. Érdekesség, hogy a kiemelt pályák közül csak Baku az, ami újnak mondható. A legjobban utált cím nyertese magasan a francia pálya (Paul Ricard), szorosan mögötte pedig Barcelona jön. Sokan felvetettétek Magny-Cours, Imola és a Nürnburgring nevét, nem értve, miért nem részei jelenleg a sportnak. Ezek közül jelenleg csak Imola szeretne visszakerülni az állandó naptárba, de két olasz nagydíj nem lehetséges, Monzát pedig, nem hinném, hogy ki tudja túrni. Németország helyzete igencsak furcsa, mivel a nagy Schumacher korszak óta eléggé hányattatott sorsú a német nagydíj. Sem Hockenheim sem a Nürnburgring nem tud megragadni, hiába a folyamatos próbálkozások, egyszerűen nem tudnak profitot termelni az F1-ből. Ezzel nincsenek egyedül, több pálya is katasztrofális pénzügyi helyzetbe került, és gyorsan búcsút intett a száguldó cirkusznak. India például a három éve alatt 51 millió dolláros tartozást halmozott fel az F1 felé (már törlesztették), de Dél-Korea is csak 4 évig bírta, és Isztambul meg Valencia is az egyre nagyobb veszteségek miatt nem akart több versenyt. Nem mintha nagy űrt hagytak volna maguk után, de ezek után érthető, ha egy lehetséges rendező ország kétszer is meggondolja, érdemes-e pályát építenie az F1-nek.A másik dolog, ami feltűnt nekem, az Monaco megosztottsága. Azt hittem, egyedül vagyok azzal a nézetemmel, miszerint végre át kéne gondolni a létjogosultságát, de úgy tűnik, tévedtem. Többen is azt írtátok, hogy már nem igazán való a jelenlegi F1-es autókhoz, amit bizony a csapatok és a versenyzők sem tagadnak. A hercegség a 'Triple Crown' egyik tagja, ahol már 1929-ben versenyt rendeztek, és annyi felejthetetlen pillanatot láthattunk, hogy felsorolni sem lehet. De talán tényleg eljárt felette az idő. Az autók egyre szélesebbek, kövérebbek és ezért már nem olyan fürgék mint mondjuk pár évvel ezelőtt. Előzni gyakorlatilag lehetetlen még DRS-el is, valamint a csapatok, a kiszolgáló személyzet és a sajtó nem fér el normálisan egymás mellett, az aszfalt állapota pedig kritikán aluli. A pálya szerződése hamarosan lejár és főleg a koronavírus utáni súlyos gazdasági helyzetben a Liberty nem valószínű, hogy megadja neki azt a különlegességet, amit eddig megkapott. Nevezetesen, hogy a hercegség egy fillért sem fizet azért, hogy futamot rendezhessen, miközben a többiek átlagosan 30 millió dollárt fizetnek évente.MonacoA következő, ami szemet szúrt a válaszok között, az az a szempont, hogy mi alapján preferáltok az utcai és a 'normál' pályák között. Nagyjából két szempont van:
- Azért jobbak a városi versenyek, mert nincs hibalehetőség, a közeli falak egyből büntetnek, több a Safety Car fázis, ezáltal izgalmasabbak a versenyek.
- Azért jobbak az normál pályák mert gyorsabbak, biztonságosabbak, nem csak vonatozás van és lehet rajtuk előzni. Meg különben is, ha valaki autóversenyt akar, építsen hozzá egy autóverseny pályát. :)
HanoiEljutottunk odáig, hogy pályánk van, rendezhetünk futamot. Na, de mennyiért? Az átlag rendezési díj 30 millió dollár évente. Ennyit kell leperkálni a promóternek egy vendéglátásért. Természetesen csakis a megrendezésre kerülő helyszínek fizetnek. Ez az összeg több pályánál évente növekszik, és elérheti akár a 48 millió dollárt is. A Paul Ricardnak ez 45 millió dollár és a Német nagydíjnak is ez volt az ára. Ez a fő oka annak, ha valaki már nem vállalja tovább a rendezést és kiszáll. A rendezési költségek pedig nagyjából így néznek ki:
- Személyzet: (600 ember +120 tűzoltó + 550 pályabíró) kb. 16m dollár
- Marketing 6,5m dollár
- Biztosítás kb. 1m dollár
- Egyéb: (daruk, 15 méterenként tűzoltókészülékek) 4,5m dollár
- Mobil tribünök (80 ezer fölötti ülésszám) kb 14m dollár
- Kerítések, korlátok felállítása 8m
- Kiszolgáló épületek 8m
- Járművek, irodai költségek 6m
